Az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az infravörös tartományba tartoznak. A fény a növényi, az állati és az emberi élet létfontosságú tényezője, hiszen a földi élet létrejöttéhez és fenntartásához szükséges. Fény nélkül lenne nagy kampeca, ahogy Jar Jar Binks mondaná.

Milyen fényt "eszik" a növény?

A növényeknek fotoszintézishez szükséges hullámhossz: 440 és 660 nm. A növekedéshez 660 nm ( vörös ) és 735 nm ( távoli vörös ) hullámhosszú fény szükséges. A levélképződést a 435-440 nm ( kék ) fény segíti.

Palánta korukban, a vegetatív szakasz alatt a kék tartomány rezgései (400-500nm) hasznosabbak, mert rövidebb internóduszt (szárközt) eredményeznek. Ez a levélpárok közötti távolságot jelenti a száron. A növény ha ezt a fénytartományt palánta korában megkapja, nem nyúlik meg, ducibb, tömörebb lombozatú lesz, több elágazással, ami sok-sok virágot, majd termést eredményezhet.

Virágzás alatt már a piros tartomány (600-700nm) fénye is nagyobb szerepet játszik, főleg a virágzás beindításában, és a hosszú hullámhosszon sugárzott fotonok is eredményesebben hasznosulhatnak, ezért ilyenkor már olyan lámpákat szoktak használni, amik több pirosat sugároznak. Palántaneveléshez viszont a kék fényt lenne illendő biztosítani többségében.

A növényeinknek ezen kívül még szüksége van olyan láthatatlan tartományokra is, amit az emberi szem nem lát. Bizonyos mértékű UV tartományra, és IR tartományra. Az IR vagyis infravöröst már hőként érzékeljük.
UV tartomány esetén csak 300-400 nm tartományon belüli értékkel számoljunk. A 300 nm tartomány alatti UV-t egyrészről az ózonréteg is kiszűri, másrészről roncsoló és baktérium ölő hatása van.
Tehát UV helyett senki ne vegyen a növényeinek Germicid lámpát. Az baktériumok elpusztítására tökéletes, de a növények kinyírására is.

Tehát a képen jól illusztrálva a növényeinknek egyáltalán nem is lenne szüksége azokra a fénytartományokra, amiben, mi emberek sütkérezünk. Sokan itt tévedünk el, amikor azt gondoljuk, a növénykéinknek jó erős fényt adok, az majd elég lesz.

Most, hogy kellően fertőtlenítettük az UV-C germicid fénytudásunkkal a befőttes üvegeinket, és sütkéreztünk egyet a tengerparton, nézzük meg mi kell még a növényeinknek.

A megvilágítás hossza.

Palántaneveléshez, avagy a növekedési szakaszban 16-18 óra megvilágítás amit növényeink igényelnek. Ha 12 óra vagy ennél kevesebb a világosságos órák száma a növény idejekorán elkezd virágozni. Ha teljes élethosszban beltérben nevelsz növényt, erre oda kell figyelni, amikor már "virágzásérett" a növény, át kell állítani a megvilágítás óráinak számát 12/12-re.

A fényhasznosítás és a tápanyagfelvétel fontossága.

Nem is gondolná az ember, mennyire fontos a tápanyagfelvételben is a megfelelő fényspektrum a növényeknek. Tápoldatozunk mindenféle csodaszerrel, ami nem baj, sőt kell is a növényeknek. Csak épp azt nem vesszük figyelembe, hogy szegény növény mit tud és mit nem felvenni a tápoldatból a rendelkezésére álló fény és egyéb környezeti behatások alapján. Így sikeresen tudunk kinevelni túltápozott vagy tápanyaghiányos növényeket mindamellett, hogy mi a legdrágább csodaszereket adtuk nekik.

Növényeink fotoszintetizálnak. Ezt tudjuk. A fotoszintézis egy olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. Ez a folyamat a levelekben zajlik le. A fény energiáját a zöld növényekben található pigment, a klorofill szívja magába. Tehát ha csak olyan fényeket használsz a növényed megvilágításához, amit a növény megkajál, akkor szinte a leveleit feketének látod. Akkor szinte minden fényt hasznosít, elnyel.
A bolygónkat fénnyel ellátó égitestből, azaz a napunk fényének besugárzott fényenergiájából maximum 4%-a az amit a növényeink használnak fel. A fennmaradó több mint 90% a hőátadás és a párologtatás útján távozik a környezetbe.
Növénytermesztési hobbink vagy munkánk legfőbb célja, hogy az elérhető legnagyobbra növeljük a fotoszintézisben felhasznált részarányt, az ahhoz szükséges optimális növényhőmérséklet és anyagcsere megközelítésével.

Felhasznált szakirodalom:

http://tudasbazis.sulinet.hu/
http://www.tankonyvtar.hu/

https://www.nasa.gov/content/veggie-plant-growth-system-activated-on-international-space-station
https://en.wikipedia.org/wiki/Vegetable_Production_System

https://www.ava.gov.sg/files/avavision/Issue1_2016/plant_picks_taking_it_indoors.html